Üdvözletem!
Remélem, jól sikerült a Szentiván éjük, és varázsoltak maguknak, bőséget, szerelmet!
Ne csüggedjenek, akiknek nem volt rá idejük, mert a kereszténység elterjedése óta június 23-a, vasárnaphoz kötik Szent Iván napját, és tartják, az eredetileg napfordulóhoz kötött népszokásokat is.
Amúgy pedig, amiben szívből hiszünk, az teljesül. Akár itt, akár ott.
Én kérem, munkával töltöttem a tegnapi napot.
Látják? Ott, hátul, a magaslatról szemlélem a terepet.
A fiúk kipurcantak, én pedig védem a birtokot, mint 1456-ban, ezen a napon, Hunyadi János parányi csapatával, Nándorfehérvárt, a törököktől, Mehmed szultán seregétől, tízszeres túlerővel szemben.
Mellesleg, tudták, hogy Nándorfehérvár mai neve Belgrád?
Amúgy, a mai nap nemzeti emléknap is.
Szóval kérem, én, pont olyan hős honvédő vagyok, egymagam, akár tíz rágcsávóval is harcba szállnék!
Mondjuk, mostanában nálunk is ostromállapotok vannak. És nemcsak az előszoba felújítás miatt. Képzeljék, a farakás alatt betolakodót találtam!
Meg is van az egész napi elfoglaltságom. Úgy elfáradok ebben a honvédelmi tevékenységben, hogy a földön húzom magam után a nyelvemet.
Rossz nyelvek szerint, állítólag akkora nyelvem van, hogy a derekam köré tudnám tekerni.
Főleg, hogy úgy megkarcsúsodtam.
Megyek is reggelizni, mielőtt végleg elfogyok. Vár a napi fasírt adagom.
Önöknek is jó étvágyat a reggelihez, legyen szép napjuk!