Szentivánéji varázslat

Üdvözletem!
Remélem felismernek?
Én vagyok az, a szamár, a Szentivánéji álomból!
Azt is remélem, nem olyan kicsinyesek, hogy zavarná Önöket az az apróság, hogy ez egy ló jelmez.

Tudták, hogy ma lesz Szentivánéj?
Ez egy csodás nap, illetve éjszaka! Ilyenkor előjönnek olyan csodalények, mint a tündérek, manók, koboldok, és varázsolnak.
Figyeljenek nagyon, hátha meglátják őket, mivel kérni lehet a varázsporukból.
Mert ez a nap, különösen alkalmas varázslásra, főleg a szerelemben és a bőségben.
Azért, a szerelmi varázslat kicsit rizikós, mert mi van, ha beleszeretnek egy szamárba és nem változik át?
Sőt olyan is előfordul, hogy nemes paripának, kancának nézik amikor beleszeretnek, de egy idő után kiderül, hogy csak egy szamár.
Vagy nézzenek rám!
Engem például kutyabőrbe tettek, de valójában én egy tündér vagyok! Sőt, egy Tótündér, aki teljesíti a kívánságokat.
Különösen szerelemügyileg vagyok jártas.
És persze, belém is lehet szeretni. Megmondom őszintén, itt már több békakirály megkérte a kezemet, de én nemet mondtam!
Főleg, mert a gazdim eltüntette az összes jelöltet, amikor észrevette a nagy vonzalmamat.
Amúgy, vigyázni kell nagyon, mert egyszer megcsókoltam egy varangyost, és nem, hogy át nem változott, de olyan beteg lettem tőle!

És most, az intelmek után, álljon itt, egy szakavatott jósnő ajánlása a szentivánéji varázslathoz.

„A szerelemért: Vegyünk elő egy tűz színű (sárga, narancssárga, piros –
ez utóbbi a legjobb) gyertyát. Karcoljuk az aljába a kiválasztottunk nevét, majd gyújtsuk meg. A gyertyát teljesen el kell égetni úgy, hogy egy kicsit éjfél után is égjen.

Biztosabb a végeredmény, ha egyszerre kettő gyertyát gyújtunk meg: az elsőbe a saját, a másodikba a szerelmünk nevét kell belekarcolni. Előbb a mi nevünkkel ellátott gyertyát kell meggyújtani, s annak lángjából a másikat. Majd várhatjuk, hogy mindkettő csonkig égjen.

A bőségért: Szintén tűzszínű gyertyára lesz szükségünk. Írjuk fel egy cetlire azokat a dolgokat, amiket el akarunk engedni, amiktől meg akarunk szabadulni (például nélkülözés, negatív gondolatok) és égessük el a cetlit, majd hagyjuk, hogy teljesen elégjen a gyertya.

Egy másik eljárás szerint a cetlire azt kell felírni, amit el szeretnénk érni, amire vágyunk (például egy biciklit, vagy bőséges termést), majd a gyertya alá kell tenni a papírdarabot. Végül hagyjuk, hogy a faggyú rácsorogjon a cetlire, s gyertya teljesen elégjen.

Tisztítás, gonoszűzés: Gyújtsunk meg egy szantál vagy tömjén (ez utóbbi a legjobb) illatú füstölőt – teljes elégetése segíti a megtisztulást.

Természetesen mindegyik varázslásnál fontos a gondolati energia – A gyertyagyújtás idején erősen gondoljunk arra, amit el szeretnénk érni a varázslatunkkal. Nem kell ott ülni mellette, de amíg el nem égett teljesen a gyertya, gondoljunk arra, amiért/akiért meggyújtottuk. (Persze figyelni kell az égő gyertyára, nehogy baleset történjen és valami felgyulladjon a lakásban!)”

Komolyra fordítva a szót, ez a nap a fény ünnepe is, ami mindig legyőzi a sötétséget!
A magyar néphagyományban, ezen az éjszakán nagy tüzet gyújtottak, ami a világosságot, a tisztaságot, az egészséget, a szenvedélyt, a szerelmet, és az örök megújulást jelképezte. Különböző növényeket füstöltek a tűznél, amit aztán gyógyításra használtak. A lányok át is ugrálták a tüzet, a fiúk pedig abból próbálták megállapítani, melyik illik hozzájuk.
A kereszténységben pedig ez a nap, Keresztelő Szent János napja.
És, hogy miért lett Jánosból Iván? Hát a régies Jovános névből alakult át Ivánossá, majd Ivánná. Állítólag.

Ez egy kicsit hosszúra sikeredett, abba is hagyom.
Legyen csodás napfordulójuk, Szentivánéjük, és hétvégéjük!

Szeretettel:
Rozália

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.