Üdvözletem!
Vizsike kemény, mint a teszkós kifli, nem enged az erőszaknak. Inkább kint marad az előszobában, mint hogy lábat mosson.
Az ágyunkon látható dizájn szerénységem alkotása. Egyik unalmas éjszaka, ügyesen átrágtam magam az oldalfalat kikötő szalagon. Pár harapás a sárga párnából is került hozzá. Még nem sikerült restaurálnia gazdiasszonynak.
Közben én is bejövök, átesek a tortúrán és tovább engednek. Rajtam könnyebben alkalmaznak erőszakot, kisebb vagyok. Elkapnak és kész. Na jó, hagyom is magam, mert ismerem a mondást, hagyd magad, előbb szabadulsz.
Vizsike egyre gyengül, majd megtörik, és pityeregve kijön a helyéről.
Égnek emelt orral, kifordult szemekkel, hősiesen tűri az iszonyatos fájdalmat. Mint akin érzéstelenítés nélkül hajtanak végre epe műtétet.
Épp, hogy csak el nem ájul.
Négy másodperc alatt kész a talpmosás, ő is bejöhet.
Nem tudjuk mi ez a vízfóbia nála az utóbbi időben. Talán a korral jár. Ráadásul, ő a fájdalmat is jól tűri. Az injekciót észre sem veszi, a bőréről, szőrrel együtt le lehet venni, ha beleragad valami. Körmét is simán engedi levágni.
Azt még csak megértjük, hogy nem szereti, ha a kádba emelik fürdetéshez, na de egy parányi tál víz??
Lehet, hogy szellemeket lát benne?
Létezik egy magyar médium, aki szellemeket, halottakat lát, velük tárgyal. Most járja az országot az előadásával, és megmondja a hallgatóknak, hogy ki mellett kit lát, és mit üzen neki.
Ő mondta azt, hogy bárki láthat szellemeket.
Mégpedig úgy, hogy vaku nélkül lefényképez egy pohár vizet. Állítólag, a fotón tisztán látszik a szellem.
Lehet, hogy Vizsike anélkül is lát valamit vagy valakit a lábmosó vízben???
Nem tudni, hogy mit lát, mit érez, én azonban kicsit visszafekszem, mert ma is korán keltünk. A reggeli még várat magára.
Szép napot mindenkinek! Kitartást a dolgozóknak, már péntek van, ismét.
Szeretettel:
Rozália