Mielőtt megjegyzi valaki, hogy a szőlő mérgező a kutyának, elmondom, hogy nem sokat kaptunk. Amúgy, régi kutyás család vagyunk, és nálunk a többség szerette a szőlőt, és senkinek sem lett baja tőle.
Sőt! Szetti, a pöttyös befogadott kutyánk, aki befogadta Negrot, egyenesen imádta. Volt, hogy befeküdt a szőlő alá pihenni, és ha már ott volt, felnyúlt és csipegetett belőle.
Teszek fel majd még egy képet Vizsikéről, mert neki, szó szerint csorgott a nyála, miután nem kapott már többet.

Amúgy, az éjjel buli is volt valakinél. Vizsike olyan izgatott lett tőle, hogy nem akart elaludni. Panaszkodott, nyávogott, mint egy macska.
– Aumamammam maumuam, üüühüümmm, aum – nyöszörögte.
Gazdiasszony először csak leintette, hogy csend legyen, de nem hallgatott el, ezért átjött megnézni, hogy nincs-e valami baj.
Nem volt. Vizsike a simogatástól megnyugodott, gazdiasszony pedig rájött, hogy azt mondta, „mama”.
Egy időben gyakoroltatta vele, mivel meggyőződése szerint, Vizsi annyi mindent megért, hogy előbb-utóbb megszólal.
Az is lehet, hogy az alapoknál kezdi és az aum, om, ohm hangot gyakorolja, ami az univerzum alaphangja, a teremtés igéje, az ősrezgés.
Azt nem hisszük, hogy az elektromos ellenállás alapmértékegységére, ohm-ra, gondolt volna.
Bár! Amennyi könyvet elfogyasztottak egy időben, akár azt is ismerheti.

Akárhogy is van, egy biztos, reggeli idő jön.
Egyenek Önök is valami finomat, hogy jól induljon a napjuk.
És legyen csodaszép napjuk, hetük, szeptemberük!

Szeretettel:
Rozália
Köszönjük a kedveléseket, a hozzászólásokat, a megosztásokat.