Üdvözletem!
Mi, tacskók fajtaösszetartást gyakoroltunk Negroval. Vizsike pedig elkülönült.
Hát, ilyen kérem nem lehet az Aranykorban. Ott mindenkivel össze kell tartani.
Amúgy, Vizsi nem jön.
Gazdiasszony agyoncsapja.
Hallottam tegnap, hogy megígérte neki, ha még egyszer az asztal körüli részen ás, és felszórja a földet a térkőre, agyoncsapja.
Én azonban tudom, hogy a fiúkat nem érdekli, hiába mondják, hogy a ház körüli rész tabu, az ásást illetően.
Kitartásban jobbak a kutyák, mint a gazdik, nálunk legalábbis. A bejáratnál lévő gödröt, amit két éve folyamatosan betemetnek, a fiúk pedig kiásnak, mostanra feladták. Pár hete nem temetik be, és nem is veszekednek érte, a fiúk győztek.
A bejáratnál gödör lesz.
Csakhogy így már nem ér. Talán a harc izgalma miatt, Vizsike új gödröt ásott, most az étkező rész szélénél. És máris vele foglalkoznak, amíg lesöprik, és megszidják.
Most visszatemették és ízlésesen, téglák sorakoznak azon a részen.
Amúgy pedig megvilágosodtunk. Még Negro is világosabb lett egy-két árnyalattal. Ugyanis fürödtünk.
Már nem vagyunk büdös kutyák.
Valószínű ezért, a könyvek egy részét is visszakaptuk.
És Vizsi visszakapta a nagy kosarat is, kinti használatra. Hátha az jobban bejön neki, mint a matrac és nem ássa szét a bejárat környékét.
Mostanában, mintha soványabb lenne, így tegnap vacsorát is kapott. Aludt is ma ½ 6-ig.
Ma a kocsi riasztott be. Hiába, minden nem jöhet össze.
Remélem, Önöknek összejött és jól aludtak!
Legyen szép napjuk!
Szeretettel:
Rozália
