Kutyabunda

Üdvözletem!

„Vége van a nyárnak,
Hűvös szelek járnak.”
Bundás kabátja lett,
Az öreg kutyának.

Ezt a bundát régen,
Egy másik tacskó hordta,
Kinek 15 éve, letelt itt,
A földi sorsa.

Süvi volt ő, ki kabátját,
És otthonát is Negronak adta,
Amikor a végzet,
A falkájából elragadta.

Halála után a család,
Őt nagyon megsiratta,
Gazdiasszony, a kabátját,
Emlékül elrakta.

Sok-sok év telt el azóta,
Negro is megöregedett,
Fázós irhájának, kabátra
Szüksége lett.

Megkapta hát a régi kabátot,
Már két kutyát szeretünk benne.
Őt, és azt a régit,
Aki egykor, oly büszkén viselte.

Önök is emlékezzenek szeretettel azokra, akik elmentek, de ne felejtsenek el az élőkkel törődni!
Legyen békés, szeretettel teli, szép napjuk!

Szeretettel:
Rozália

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.