Jöjjön hát a folytatás.
Vasárnap gazdiék, meridián tornás rendezvényen voltak, ahol Tolcsvay Béla arról énekelt, hogy térjen vissza a tündérvilág, ami már volt itt egykoron.
„Az istenanya jóra, szépre és tudásra tanította az embereket, azonban azok csak az aranyra vágytak. A tündérek csalódtak bennük és felmentek a tejútra, ott várják a visszatérést, amikor az emberek megnemesednek. „
Szóval, a csalódott tündérek elhagyták az embereket. Istenanya szomorúan látta, hogy azok, még inkább csak az aranyra vágytak.
Ezért úgy döntött, hogy a tündérek lelkének egy részét visszaküldi a Földre, a növényekben és az állatokban.
Azok taníthatják majd tovább az embereket, szépre, jóra.
Mert az az ember, aki érdek nélkül képes lesz szeretni egy másik élőlényt, nemesedni fog.
Aki képes lesz örülni egy olyan, szép fának, bokornak, virágnak, amiből nem lesz tűzifa, nem ad gyümölcsöt, nem teheti vázába, az megért valamit a teremtett világból.
Aki képes lesz egy állatot szeretni, akiből nem lesz haszna, az megért valamit a világból.
És egyszer majd sok olyan ember lesz a Földön, aki nem akar kipusztítani minden fát a haszonért, és aki tisztességgel tartja a jószágot, amelynek húsával táplálkozik.
Aki képes lesz meglátni, hogy minden élőlény, érző lény.
Aki képes lesz átérezni a másik élőlény örömét, fájdalmát.
Aki megérti, hogy minden élőlénynek lelke van.
Ez az ember, a másik ember lelkét is érzékeli. Ezért nem akarja többé bántani, nem akarja rabszolgaként tartani, háborúban elpusztítani, a hatalomért, az aranyért.
És akkor visszajön a tündérvilág.
De a tündérlélek már az emberekben lesz.
Ez lesz a várva várt Aranykor, ami miatt annyit fürdünk mostanában, és ahova Vizsike nem fog jönni, mert agyoncsapják, ha sokat dumál. Főleg éjszaka, ha felkelti gazdiasszonyt.
Aki most éppen nincs toppon. Úgy látszik mégsem múlt el rólunk a rágcsálók átka. Vasárnap este óta gazdim beteg, most pedig gazdiasszony kezdi. Azt gyanítják, hogy a Főnök hozott haza valakit a rendelőből, akit nem kellett volna. Valami vírus félét. Úgyhogy most ők kennelköhögnek.
Ha nem jelentkezünk, betegszabira mentünk.
Addig is legyenek jók, és szeressék egymást, hogy mielőbb visszajöjjön a tündérvilág!
Szeretettel:
Rozália
