Bemutatom a hárememet. Kérem én két fiúval élet együtt.

Előbb azonban szeretnék a dundiságommal kapcsolatban pár szót ejteni. Mint a nőstények többsége télen pár dekát felszedtem. Mondjuk a kétlábú nőstény is, de ő kilóban, a párat. Én nagy részét már leadtam. Mégis engem dundiznak!

Visszatérve a fiúkra, a fekete tacskó neve Negro, kb 16 éves.  Hajléktalan volt, és az állatorvos szerint nagyjából 3 éves, amikor 13 éve befogadták.

Ne tévesszen meg senkit a jámbor kinézete, valójában igazi vértacskó! Például, a múltkor is, amikor a szomszéd kerge tyúkja átugrott a kerítésen, azonnal megfojtotta. Persze, mire a gazdi kijött, már az én számban volt a szárnyas, és hiába hangoztattam ártatlanságomat, a bizonyítékok ellenem szóltak.  Hátra is rendeltek a kutyaházhoz, aminek tetejére kiterítették az áldozatot és tőlem kérdezgették, hogy szabad-e ilyent csinálni? Hát, kérem, szerintem szabad. Mert minek jött át, mi sem lépjük át a kerítést, pedig megérdemelnék. A tyúkoknak szabad olyant csinálni, hogy a kutyákat orrba csőrni? A múltkor is ártatlanul moziztunk a fiúkkal a kerítés mellett, amikor odaugrott az egyikük és jól orrba vágott. Azután a Vizsit, majd a Negrót is. Szóval, szerintem a tyúk megérdemelte a sorsát, de nem mertem mondani, csak lesunyt szemekkel, némán tűrtem, hogy a gazdi a fenekemre csapjon egy zöld ágdarabbal.

Micsoda megaláztatás egy tyúk miatt!

Egyébként, Negro volt a főnök, míg nem jöttem. Pillanatok alatt, vér nélkül tisztáztuk az erőviszonyokat. Nálunk kérem, matriarchátus van! A gazdi ugyan elcsodálkozott, amikor először meglátott a hátán, de ma már tudja, hogy nem lett identitás zavarom az ivartalanítás miatt, csupán a dominancia jele nálam az ősi kutyás mozdulat.

A kutyálkodásról jut eszembe, Negro szívesen kiszökött, ha tehette a környékbeli nőstényekhez egy kis etye-petyére. Még két éve is meglátogatta az út túloldalán élő, ősi mesterséget űző nőstényt. Nem akarom a faji különbségeket emlegetni, de az a kutya nem tacskó, maradjunk annyiban. És, tüzelés idején bárkivel összeáll, aki átjut a kerítésen. Az a nőstény egy k.!

Nem akarok rasszista lenni, de Negroban is van egy kis utcagyőztes beütés. Igaz, hogy birtokolja az összes nemes tacskó erényt is. Például remek gödröket tud ásni, ügyesen elvetődik a gazdi előtt egy kis simire, és olyan éhező szemekkel koldul, mint aki egy hete nem evett.

Mondjuk, itt hárman vagyunk, így mindenki gyorsevő. Aki lassabban eszik, annak ketten állnak a táljánál ugrásra készen, hátha hagy valami morzsát.

A másik fiú, Vizsi, a vizsla. Remélem, azzal itt mindenki tisztában van, hogy a vizsla, majdnem tacskó. Jó, egy kicsit alatta áll a törzsfejlődésben, és nem is igazán szobakutya, de mégis…

Mondjuk, mi is inkább csak előszobakutyák vagyunk. Itt fordítva zajlott az evolúció. A városból kiköltöztünk, és megszűnt az ágyra járás.

Visszatérve Vizsire, egy szóval mindent elmondok.

Férfiak!! Csak a nők meg a foci. Negrot csak a nők érdeklik, Vizsit pedig a labda. A házimunka meg rám marad. Kérem, itt ezer négyszögöl területet őrzök, szinte egyedül.

Sőt, kérem, Vizsi a betörőnek is azonnal vinné a labdát, Negro pedig megpróbálná megdugni. Már bocsánat a vulgáris kifejezésért, de ez az igazság. Amúgy, ha én nem lennék, mindenkit beengednének. Sőt, be is engedtek!

A nőstény gazdi mesélte, hogy volt egy szomorú időszak, amikor csak a két fiúval éltek itt, és egy nap arra ért haza, hogy négy kutya van a kertben!  Na, kérem, jó hogy akkor még nem voltam, mert a kétlábú nőstény olyan üvöltözést csapott, míg kizavarta a két idegent a kapun, hogy a környéken, azóta is úgy emlegetik, mint amikor légvédelmi szirénapróba volt. Az biztos, ha akkor utoléri valamelyik kutyát, az halálfia lett volna. Az idegenek elpucoltak, a fiúk pedig be a házba. Az pedig ugye már tabu. Így csak állt előttük és mondogatta, hogy milyen semmirekellő kutyák. Ami ugyebár senkit sem érdekelt, mert unottan ásítozva hallgatták. És persze megkönnyebbültek, hogy valaki hazajött és megmentette őket az idegen kutyáktól.

Amúgy, Vizsi rendkívül okos és ügyes állat. Akinek van, vagy volt vizslája, úgyis tudja, hogy szinte mindent megért. Csak állandóan árulkodik. Kérem, ha jönnek haza a gazdiék, első dolga hogy elmondja és megmutassa, hogy a tacskók mit csináltak.  Azonnal beköp, ha megrágok valamit. Pedig kérem, én már a papucsokról is teljesen leszoktam.

Vizsi minden újdonságot elsőnek tanul meg, és mutatja meg nekünk. Nyitja az ajtókat, sőt a létrán is fel tud menni! Órákig tudnék zengedezni róla, de nem teszem. Mégis csak nem tacskó! Amúgy ő a barátom. Mi barnák összetartunk, és sokat játszunk, szeretjük egymást. Kérem, én a Negrot is nagyon szeretem, imádom megkergetni, majd eléje kerülni, mert gyorsabb vagyok. A tekintetét látnátok, amikor eléje toppanok! Tadam!

Megyek, meg is kergetem kicsit, és megnézem a békákat, de csak stikában, mert a gazdi nem engedi. A múltkor orvoshoz kellett vinni, mert napokig nem ettem. A gazdi szerint a sok békázás miatt van. De most őszintén! Szinte mindenről letiltanak. A tyúkokhoz nem mehetek, papucsot nem rághatok, a ház körül nem áshatok, a békák tabuk, a döglött giliszta dezodor szagát nem bírják.

Ezek a kétlábúak nem tudják, mi a jó! Szép napot mindenkinek, akármennyi lába is van!