Amint látják, szemmel tartok valamit. Illetve, valakit.

A vendégünket. Nora, a hörcsög nálunk nyaral.

Sokan azt hiszik, hogy ők nem elég okosak. Hát tévednek! Tegnap gazdiasszony, kisgazdival beszélt telefonon, amikor Nora, éppen ebédelt a ketrecének emeleti részén. A kétlábú nőstény, feléje tartotta a telefont, hiszik vagy sem, megismerte a hangot, és odaszaladt! Szaglászott, nézelődött, futkározott, kereste, hogy hol lehet a gazdija.

Állítólag, tegnap valami cicákat is kihúzott az ágy alól, amikor betekert a gömbbel.

Gazdiasszony restelkedett, hogy csak úgy beszöktek oda a cicák. Állítólag nemrég takarított ki, és még nem voltak ott.

Nálunk kérem, minden előfordulhat!

Még az is, hogy a hónap utolsó napján is kapunk áldást.

Tegnap gazdiasszonyt érte utol.

Nem létráról, meg hasonló úri huncutságok, csak úgy simán, a drót betétes kókusz lábtörlőn dobott egy hátast. Takarítás közben. Ráugrott, kicsit szörfölt vele, majd a kűrt a földön pörögve fejezte be.

A szigorúan csúszásmentes járólapon. Neki sikerült elcsúszni. Nem ismer lehetetlent. Gazdim, a pavilon alatt, ülve nézte a produkciót, de nem merte pontozni, a gazdiasszony tekintetét látva.

Most már az ő farháta, illetve annak előtag része fáj.

Mi, gazdimmal szépen gyógyulunk. Szinte már nem is köhögök, és a gyógyszer is bennem maradt.

És a nyelvem sem lett fekete és szőrös, mellékhatásként. A legjobban ezért aggódok. Egy nőnek fontos szerve a nyelve. Nekem, ráadásul, gyakran a földig lóg, ha kimelegszem munka közben. Szörnyű látvány lennék!

Még valami! Tudják, hogy nem véletlenül jutottak a napokban Petőfi versek az eszembe? Az Anyám tyúkja, Egy gondolat bánt engemet….

Hát azért, mert tegnap volt a Segesvári csata, és a költő halálának, vagy eltűnésének évfordulója, 1849 július 31.

Önök azonban ne tűnjenek el, és vigyázzanak a nyelvükre!

Legyen, szép napjuk, és szerencsés augusztusuk, mint annak a bizonyos cézárnak!

Szeretettel.

Rozália

Köszönjük a kedveléseket, a hozzászólásokat, a megosztásokat.