Az előzmények…..
Már nyugodtan pihenni sem lehet,
Az öcskös az asszonyra szemet vetett.
Nézem őket, kedves rokon,
Amolyan köbükunokai fokon.
Rokon ide, oda rokon,
Ezt szó nélkül nem hagyhatom!
Csókolgatja, harapdálja,
Egyfolytában jár a szája.
Ahogy ezt a nőstényt nézi,
Régmúlt ifjúságom idézi.
Hej, réges-régen, egykoron,
Néztem én a nőket, ily’ hőfokon!
Még hogy én féltékeny lennék?
Akkor már rég ölre mennék!
Na, jó, kicsit irigy vagyok,
Azért csak közéjük csapok!
Vizsike