A nőstényekről, a szeretetről, a megbocsátásról

Üdvözletem!

Most nézzék meg ezt az izmos nősténytestet! Csupa szív és csupa izom.

Csupa szívizom!

Mellesleg a macskát lestem a hátsó kapunál, a lombhullató fenyő barna tüskéi között.

Nézzék meg a tekintetemet. Önök sétálnának előttem, ha macskák lennének? Úgy, de úgy megkergetném!

 

Most pedig visszatérek a gazdikkal való jó kapcsolat titkára.

Gazdiasszony a napokban nem értette, hogy valamit miért tettem, amire gazdim azt válaszolta. hogy:

– Nőstény! Ne akarj egy nőstényt megérteni, nekem már évek óta nem sikerül.

Ennyi kérem! Jó, ha egy nőstény nem kiismerhető, mert unalmassá válik. Nem teszek nagy dolgokat, de mindig meglepem őket valami aprósággal, aminek tudnak örülni, vagy éppen bosszankodni rajta.

A másik két fontos dolog pedig a szeretet kimutatása és a megbocsátás.

Mi, a mai napig is annyira tudunk örülni már reggel egymásnak, mintha hosszú idő óta nem találkoztunk volna. És ez így megy egész nap, ha csak a szemetet viszi el a gazdim, akkor is összecsókolom, amikor megjön.

A megbocsátás nemes erényét is rendszeresen gyakoroljuk. Gazdiék megbocsátják, ha rosszat teszek, én pedig megbocsátom, ha megsértenek. Mondjuk, elismerem, hogy elég sértődős vagyok, de, hát senki sem tökéletes.

És persze kölcsönösen elviseljük egymás „illatát”. Igaz, engem elég gyakran megfürdetnek, amit sajnos én nem tudok velük megtenni.

Még pár szót mondanék a madarakról, ha megengedik.

Tegnap, az előírás szerint meg is jött az első fecske. Olvasta, amit írtam József napról.

A feketególya, Tóbiás fészkében pedig, változatlanul az ifjú hím és az idősebb nőstény (akár Sára) szerelmeskednek, miközben rendezik a fészket. Szépen összedolgoznak. A hím hozott egy nagy ágat, amit elhelyezett, a nőstény pedig egy puha növényi sál szerűséget. Miközben forgolódott vele a fészekben, hogy hova tegye, a hím udvariasan kiállt a legszélére, mint felmosáskor a férfiak, hogy ne zavarjanak.

Most éppen tollászkodnak. A nőstény vakargatja, csipegeti a hím nyakát és begyét a hosszú csőrével. Annak szemlátomást jól esik, mert megnyújtja a nyakát, miközben a csőrét lehajtja.

Szóval, fontos az összhang, a szeretet kimutatása és a megbocsátás.

És a finom reggeli, amit hamarosan kapunk.

Szeressék egymást, és reggelizzenek valami finomságot!

Szeretettel:

Rozália

Köszönöm a kedveléseket, a hozzászólásokat, a megosztásokat.

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.