Azt mondják, hogy a kétlábúak legnagyobb problémája az elidegenedés.
Egyre messzebb kerülnek a természettől, egyre kevesebb a bensőséges kapcsolat, kisebb a kötődés. Olyan munkát végeznek, amit nem szeretnek, olyan környezetben, ahol nem szeretnek. És végül, önmaguktól is egyre távolabb kerülnek.
Karácsony közeledtével azonban, a többség befelé fordul, és a szíve megnyílik a külvilág felé.
Észreveszi az elesetettet, a fázót, az éhezőt. Azt, aki segítséget kér.
Szolidáris lesz.

Kispapokkal végeztek egy kísérletet ezzel kapcsolatban. Azt mondták, hogy előadást kell tartaniuk a szolidaritásról, az együttérzésről, a segítésről.
Úgy intézték, hogy az utolsó pillanatokban tudjanak csak elindulni, és azonos útvonalon kelljen menniük. Útközben azonban, a túlsó oldalon összeesett egy ember. Választaniuk kellett, hogy segítenek és lekésik az előadásukat, vagy tovább mennek, hogy időben odaérjenek.
A többség továbbment és remélte, hogy valaki segít majd.
Sokak épülésére, időben megtartották az előadást a szolidaritás, az együttérzés a segítségnyújtás fontosságáról.

Az is elgondolkodtató, hogy kinek segítünk szívesebben.
Gazdiasszony látott egy videót, amiben egy kislányt, tisztán, szép és drága ruhában kiállítottak az utcára, mintha elveszett volna. A járókelők azonnal észrevették, és segíteni próbáltak neki.
Ugyanezt a kislányt összepiszkították, szakadt ruhában állították oda.
Mintha láthatatlan lett volna. Tőle nem kérdezték meg, hogy elveszett-e.

Advent második hétvégéje van.
Estefelé, ma is gyújtsanak meg egy mécsest vagy egy gyertyát, és kicsit figyeljenek befelé. Magukra.
Szeretgessék meg a lelküket. Adjanak neki fényt, meleget, reményt. Legnagyobb szüksége mindenkinek erre van.
Azt mondják, a másikat is csak az tudja szeretni, aki magát is szereti.

Én csak tudom, mert szeretem magam. Ezért szeretek enni is, és várom a reggelit.
Legyen csodás napjuk, békés, szeretettel, fénnyel teli hétvégéjük!

Szeretettel:
Rozália